X.fejezet 2.rész-A játék

-Mit szólnátok ha játszanánk valami érdekeset?-kérdezte Emett, de szerintem ez a játék koránt sem lesz egyszerű.



-Én most ezt inkább kihagynám.-mondta Rose, majd elindult a szobájába. A Carlisle és Edward páros is jobbnak látta, elhagyni a terepet. Valószínüleg Jasper is lelépett volna, hacsak Alice nem maradt volna játszani. Mi pedig már nem menekülhettünk.
-Na és mit fogunk játszani?-kérdeztem tőle.
-Hmm...mondjuk mit szólnátok a Felelsz vagy Mersz-hez?
-Rendben, csak valaki ismertesse a szabájokat, hogy én is tudjam miről van szó.-azért remélem nem fogom megbánni, hogy itt maradtam játszani.
-A szabályok szerint egy kört alkotva leülünk, majd valaki megpörget egy üveget ezzel elindítva a kört. Akire az üveg mutat, annak teszi fel a kérdést a pörgető. Ha a válasz felelek, akkor egy kérdésre kell válaszolni, amire szigorúan tilos hazudni.-na arra nem lesz gond, tekintve Jasper képességét, amivel rögtön kiszúrná, ha valaki hazudik.
-De ha azt választod, hogy merek, akkor egy feladatot kell végrehajtanod.-Alice
-Világos. De mi van akkor, ha egy feladatot nem vagyok hajlandó elvégezni?
-Na akkor jön a büntetés! Bár azt még ki kell találnunk mi legyen. Egy-két percig mindannyian ezen gondolkoztunk, de mikor senkinek nem jutott az eszébe semmi érdemleges, akkor megegyeztünk, hogy majd akkor kiötlelünk valamit, ha szükég lesz rá.
-Én kezdek! Mindjárt hozom az üveget.-egy percen belül mind a földön ültünk, s vártuk, hogy kit pörget ki Emett. Én azon imádkoztam, hogy ne én legyek, dehát mit ad a teremtő? Annak az átkozott üvegnek pont felém kellett mutatnia.
-Felelsz vagy mersz?-hangzott a már imerős kérdés. Tudtam, hogy bármelyiket választom ebből nem jövök ki győztesen. De talán jelen helyzetemben könnyebb egy kérdésre válaszolni.
-Felelek.-remélem nem fogom megbánni.
-Oké, valami könnyűvel inditok. Mi volt al egnagyobb csínytevés amit eddigi életed során elkövettél?-kérdezte, s ez most tényleg nem bizonyult valami nehéznek.
-Huu..rengeteg csínytevésem volt. Őszintén szólva sokszor kergettem az őrületbe az apámat. Dehát a képességemmel nem is volt nehéz végrehajtani. Minden éven volt egy bál, amin csak férfiak vehettek részt, én sosem tudtam megérteni, hogy engem miért nem engednek be a bálterembe. Az egyik ilyen éjjel barátnőmmel, Kirá-val sikerült kiosonnunk, s lementünk a terem elé. Majd bekukucskáltunk. A férfiak önfeledten buliztak, s a nőket, akik körülöttük voltak szinte rabszolgaként ugráltatták. Nekem ez koránt sem tetszett, ezért minden férfi ruháját szexis női ruhákká változtattam. Az apám teljesen kiakadt.-felnevettem az emlék hatására, a többiek is velem együtt nevettek.
-Akkor mot én jövök.-fogtam meg az üveget és pörgettem. Alice
-Felelsz vagy mersz?
-Felelek.
-Jasper előttt is volt párod, mikor még ember voltál?-kíváncsi voltam rá, hogy emberi élete során is volt-e szerelmes.
-Nem tudom.-felelte.-Nem emlékszem semmire az emberi életemből.
-Sajnálom.-mondtam neki őszintén.
-Ugyan már nem kell, hisz nem is lehetnék boldogabb, mint Jasperrel.-Alice következett a pörgetéssel, aki Emettet pörgette ki. Na és Em persze a merést választotta.
-Hmm...akkor lássunk egy kis balettet.-Alice
-Áhh könnyű menet.-azzal Emett felállt, s elkezdett piruetezni és egyébb ugrásokat és forgásokat hajtott végre. Én már a hasamat fogtam a nevetéstől, és a könnyem is kicsordult. Haláli látvány volt.
-Elég nem bírom tovább.-mondtam, ezzel megállítva Em-et. A többiek is hálásan néztek, mert ha lehetséges lett volna, akkor az ő hasuk is megfájdul a nevetéstől. Majd Jaspernek kellett szerelmet valalni mindannyiunknak. Ez is viccesre sikeredett, de mikor Alice-hez fordult én nagyon meghatódtam szavaitól.
-Alice! !
˝Nekünk találkozni kellett, így rendeltetett.


Mindenestől forgattad fel csendes életem...

Elvarázsol lényed, ragyogó két szemed.

Mosolyodtól majd elolvadok...

Őrült vágyam csak te olthatod.

Ha elhagysz meghalok, te vagy a létem,

a száguldó vér ereimben.

Bűvkörödben élek, s ha kell a pokol tüzében égek

ÉRTED!"

Végül Jasper is pörgetett, de az üveg Köztem és Ed között állapodott meg.
-Közös feladat! Választhattok, hogy egy olyan kérdére válaszoltok-e ami mindkettőket érint, vagy egy feladatot teljesítetek.-Emett ismertette nekünk az új szabályt, mire mi összedugtuk a fejünket, s feladat mellett döntöttünk, ha már játszunk.
-Merünk.-mondtuk egyszerre, mire Jasper sokat mondóan elkezdte vakargatni az állát.
-Te Emett van nekünk itthon tejszínhabunk?-kérdezte vigyorogva testvérét, mi pedig szántuk-bántuk, hogy ezt választottuk.
-Ohh...máris megnézem.-te szent ég mi lesz még itt, ha ezek ketten öszedolgoznak, abból nem sülhet ki jó.-Találtam.-jött vissza egy percen belül
-Remek! Akkor az lesz a feladat, hogy Eddy-nek le kell ennie a hasadról a habot.-hogy az a ménköves... szitkozódtam  magamban. Ezt tuti nem fogom tudni teljesíteni. Na de akkor meg ott a büntetés....a francba. Végül csak hátradőltem, s felhúztam hasamról a felsőm. Aztán Alice volt az, aki ha jól láttam egy szivet fújt a hasamra. De a folytatás már koránt sem volt ilyen egyszerű, mert akárhányszor ajkai hozzáértek hasamhoz én hatalmasat ugrottam és sikítottam. Hát nem meg mondtam, hogy lehetetlen feladat? Nem tehetek róla, de mérhetetlenül csikis vagyok. A fiúk megelgelték szenvedésem, s a büntetés mellett döntöttek
-Twister lesz!-ugrott fel Alice a helyéről, és gondolom elment a kellékekért. Emett volt az aki pörgetett nekünk. Először nem volt nehéz a megfelelő színkörökre rakni kezünk, lábunk, de valahogy a tizedik pörgetés után testünk teljesen öszegabalyodott.  A fiúk azonban még mindig nem tekintették befejezetnek a kínzásunkat.
-Bal láb a kékre Leila.-hangzott az utasítás Jaspertől. Lassan kezdtem el csúsztatni lábamat a kék körre, de mielőtt elérhettem volna összecsuklottunk. Én Ed mellkasán kötöttem ki, s a jól ismert kacagás újult erővel ért minket utól. Mikor sikerült lecsillapodnunk, úgy döntöttünk, hogy majd máskor folytajuk, tekintve a kései órára.
Jó éjt!-köszöntem el tőlük, majd elindultam lefeküdni. Bementem a gardróbba, hogy valamilyen pizsamát találjak magamnak. Csak hosszas keresés után sikerült találnom egy megfelelő darabot a rengeteg csipke-csoda mellett. Válaztáom egy rózsasin short és top párosítású pizsire esett. Végül gyorsan elmentem lefürdeni., s fogat mosni. Majd végül tisztán befeküdtem a pihe-puha ágyamba, s mély álomba merültem.

Sziasztok!
Tudom, hogy még nem lett meg a tíz komi, s ezért nagyon szomorú vagyok. Többször is gondoltam rá, hogy inkább nem folytatom. Ezért arra kérnék mindenkit, aki elovasta, hogy legalább annyit írjon, hogy teszik vagy nem tetszik. Én már ennek is nagyon örülnék.
Köszönöm! Puszy
Anita