Leila szemszöge:
Mikor felkeltem a földről és körbenéztem, kettős érzelmek kavarogtak bennem. Egyrészt örültem annak, hogy itt vagyok, hisz az álmom megvalósúlhat. Azonban félek is egy kicsit, nem tudom mit kéne csinálnom, vajon merre kellene indulnom? Nem tudtam a választ, de itt sem szerettem volna maradni, így felálltam és rendbe hoztam a ruhámat. Mikor már épp elindultam volna, hirtelen négy gyönyörű ember állt meg előttem. Egy darabig csak néztük egymást, mire hirtelen jött felismerés gyanánt felismertem két személyt az előttem állókból. Ezt nem tudtam elhinni, ugyan azt a két embert láttam, mint akkor. De hisz az már olyan régen volt és ők mégsem változtak semmit, ezt nem tudtam felfogni, s egy kérdés csusszant ki a számon.
-Ez hogy lehetséges?-Mikor ezt kimondtam már megis bántam, hisz nem mondhatok el mindent.
-Mégis mire gondolsz? Mi épp sétáltunk egy kicsit mikor megláttunk téged, s gondoltunk megkérdezzük kell-e segítség.
Jaj. Most mégis mit mondjak, ha elmondom az igazat tuti őrültnek fognak tartani. Valamit ki kell találnom. Egyre csak gondolkoztam de semmi nem jutott az eszembe.
-Először is talán menjünk el hozzánk, s majd ott folytasuk a ki-kicsoda eszmecserét.-mondta az alacsonyabbik lány kinek rövid fekete haja és kedves mosolygós arca volt.
-Ugye nem gondoltad komolyan hogy csak úgy elmegyek hozzátok, pedig még a neveteket sem tudom?-kérdeztem vissza kicsit pökhendien, amit én magam is furcsáltam.
-Rendben akkor mutatkozzunk be előbb. Az én nevem Alice Cullen. Ők pedig a tesvéreim: Bella, Edward és...-hirtelen kétségbeesve pillantott Edwardra, s mintha beszéltek volna. Aztán visszarordult hozzám.-És benned kit tisztelhetünk?
-Én Leila vagyok, de miért nem áruljátok el az ő nevét is? Mintha...mintha. -Jaj ezt én már nem értem, itt valami nagyon nincs rendjén. De mit kellene észrevennem, azt érzem, hogy valami nagyon elkerülte a figyelmem, jobb lesz ha elmegyek velük, és hátha feltünik majd valami.
-Inkább még is csak induljunk el hozzátok, egy picit kezdek fázni.
- Rendben induljunk, bár eléggé messze lakunk, így biztos beletelik pár órába mire hazaérünk.-motyogta Alice kedvesen. Amit igazából én nem is sajnáltam annyira, hisz lehet, hogy azelőtt ráébredek valamire, mielőtt oda érnénk. Miközben mentünk Alice folyamatosan kérdezgetett, de én nem válaszoltam, azt mondtam, hogy mindent csak idejében, és hogy ők sem árulnak el nekem mindent. Amit ő megmosolygott, de nem fagatott tovább. Ekkor elkezdtem egyenként közelebbről is megfigyelni őket.
Alice: Kis pöttöm csaj, kedves arckifejezéssel. Mintha valami enrgiabomba lenne úgy ugrándozott körülöttünk, pedig már egy óra hosszája sétáltunk Rövid fekete haja tökéletesen keretezte az arcát, s kiemelte hófehér bőrét.
Bella és Edward: Azt tudom hogy ők egy párt alkotnak, hisz ahogy egymásra néznek nem is lehet másra gondolni. És mindketten szeretettel néztek a másik srácra akinek még nem tudom a nevét. Bella külsőleg vákony, hófehér bőrű, aranybarna szemekkel rendelkező igazán szép lány volt. Edwardban is fellelhető volt a fehér bőr és a szemszín. És valahogy mindhárman annyira hasonlítottak mégis különböztek. Aztán még itt van nekem ő is.
Ez a srác kicsit másvolt, neki nem aranybarna szemei voltak, hanem csokoládé barnák, nagyon hasonlított Edwardra.Mindkettejüknek bronzvörös haja volt. Még egyszer végig pillantottam mindannyiukon, majd azon kezdtem el gondolkozni mit tanultam az itteni létről. Emlékszem, hogy a tanárom azt mondta, hogy a földön nem csak emberek élhetnek, s hogy velük nagyon kell vigyázni, mert igazán veszélyesek. Miket is mondott...vérfarkas?..nem hinném nem igazán illik rájuk a leírás, hisz nem egy hatalmas termetű lények sétálnak előttem. Aztán még ott vannak a....mikis?...miért hagy ki ilyenkor az emlékezetem, ha Kira itt lenne, ő biztos tudná a választ. Mikor másra gondoltam hirtelen beugrott a válasz..vámpírok, vérszívók, kik más emberek vérén élősködnek. Hát persze miért nem jutott eszembe, hisz hogy tünhettek fel olyan gyorsan, és semmi fáradtság nem mutatkozott rajtuk, pedig már több órája "túráztak" Megtorpantam a felismerés miatt és hátrálni kezdtem.
- Mi a baj?-kérdezte Alice és már jött is volna felém, de én megállítottam.
-Maradj ott ahol vagy!!!Nem akarom hogy a közelembe gyere, hidd el megtudom védeni magam ha szükséges.-A lány rápillantott a többiekre mikor Edward megszólalt.
-Igen tudja.-mondta Alicnek-Bár rosszak a feltételezései.
-Te ezt meg honnan tudhatnád hogy milyenek a feltevéseim?-kérdeztem vissza gyorsan.
-Tudod kicsilány a vámpíroknak vannak különleges képességei, bár a te elméd elég bonyolult ahoz, hogy mindent megtudjak rólad, de nem is csukott könyv a számomra.-kuncogott Edward.
-Na jó...akkor tegyünk ez ellen is...ha nem bánod persze.-mondtam én is mosolyogva. Hát nem furcsa, milyen könnyen elcsevegek azokkal, akik valszínüleg megakartak ölni?
-Tévedsz...mondtam már hogy tévedsz. Mi nem bántunk embereket, állatok vérével táplálkozunk.-jelentette ki immár kicsit morcosan Edward.
-Nyugi apa, majd inkább én megmutatom neki kik is vagyunk mi valójában.-szólalt meg a névtelen srác. Valamiért tőle nem féltem, úgy gondoltam hogy valaki aki ilyen arccal rendelkezik, az nem lehet egy szörnyeteg. De hogyha Edward az apja akkor..ő is vámpír.
-Ne haragudj, de Ő félvámpír, talán ezért érzed őt másnak mint minket és abban igazad van hogy ő nem szörnyeteg.-kezdett nevetni Mr gondolatolvasó és engem igazán bosszantani.
-Kac-kac nem bánnám, ha nem mondanád ki hangosan azt amira gondolok, de mivel nincs más választásom elrejtem a gondolataimat előled.
-És azt mégis hogy tervezted, egyedül a feleségem Bella gondolatait nem hallom, mert neki egy pajzs veszi körbe az elméjét.-jegyezte meg gyorsan.
-Hát igazság szerint eddig fogalmam sem volt mit kéne csinálnom, de te elmondtad.-köszöntem meg neki.
-Mégis mit mondtam el?
-Azt hogy egy pajzsot kell az elmém köré tennem.
-Az nem olyan egyszerű, vagy talán oda tudsz varázsolni egyet?-kérdezte egyre nagyobb gúnnyal a hangjában.
-Ja igaz....azt el is felejtettem mondani, hogy mi vagyok valójában. Kérlek szépen egy boszorkánynak nem jelent nagy gondot egy kis védelem létrehozása.-miközben én igaz kilétemről beszéltem a többiek elkerekedett szemekkel figyeltek.-Na akkor csak figyelj...most még hallasz...s most már nem.-jelentettem ki.
-Wáó azt még hallottam, hogy valami versikét mormolsz, de most már semmit-mondta elismerően.
-Hú ezt nekem is megtaníthatnád, tudod elég rossz, hogy apád minden gondolatodat, tettedet és vágyadat ismeri. Ez igazán irritáló,-mondta Edward fia.
-Köszönöm az elismerést, egyébként ahoz hogy megtanuld, legalább egy minimális varázserővel rendelkezned kell.-válaszoltam nekik. Eddig észre se vettem, hogy miközben beszlgettünk újból elkezdtünk sétálni, és már egy nagy ház felé tartottunk.
-Oh hát itt is lennénk, szeretnénk megkérni, hogy gyere be hozzánk és mesélj egy kicsit magadról.-kérleltek a lányok, nem tudom miért, de Bella valamin nagyon mosolygott.
-Előbb nem mutathatná meg...mmm..ki is?
-Az én nevem Edward Daniel Cullen.-Mondta az érintett.
-Oké akkor Ed megmutatnád azt amit az előbb szerettél volna?-kérdeztem mostmár a nevén szólítva.Elkezdett feltartott kézzel közeledni felém, arra sugalva, hogy fogjam meg a kezét. Kis habozás után belehelyeztem kezemet az övébe.
Emlékek sokasága lepte körbe az elmém, láttam minden napjaikat, azokat a pillanatokat amikor vadásztak s amikor azért harcoltak más vámírok ellen mert ők mások. Már mindent értettem..ők tényleg nem gonoszak, hisz ezeknek az emlékeknek valóságosnak kell lennie. Hangosan felnevettem.
-Azt az eget, ti tényleg jó vérszívók vagytok, ez még mindig hihetetlen számomra. De hiszek neked.-mondtam miközben próbáltam visszatartani kuncogásom, de már ők is mosolyogtak és beinvitáltak a házukba. A ház csodálatosan szép volt, nem tudom miért, de otthonosnak éreztem. Aztán még további öt személy jelent meg előttem, és mindannyian leültünk a nappaliban. Alice kezdte el őket bemutatni.
-Ők a szüleink Esme és Carlies. Ők pedig Rosalie és Emett, akik szintén egy párt alkotnak. És ő itt Jasper az én kedvesem. Most hogy már mindenkit ismersz szeretnénk mi is megismerni.-kérlelt Alice.
-Hát legyen..akkor kezdjük az elején.
Hát ez lett a következő rész. Szerintem nem lett valami jó, de nekem a ti véleményetek számít. Ezért nagyon kérek mindenkit írjon kommentet, mert csak abból tudom meg hogy tetszik-e egyáltalán vagy nem. És ha van valami tanácsod számomra kérlek ne habozz..írj!!!!!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése