-Az én nevem Leila Princes. Egy másik világban élek, ahol az apám az uralkodó mágus, én pedig boszorkány vagyok.-kezdtem el mesélni a Cullen családnak.
-Mit értesz az alatt, hogy egy másik világ?-kérdezte Carlisle és én meglepődtem kíváncsi tekintetétől.-Hát egy másik dimenzió, ahol örökké süt a nap és csodálatos lények élnek. Vannak boszik, tündérek, varázslók, koboldok és sellők is.-na apám biztos nem örülne annak, hogy elmesélek szinte mindent az otthonunkról pár vámpírnak.
-De ha olyan csodálatos az a hely mint aminek leírod, akkor miért jöttél ide?-kérdezte a szőke hajú lány és közben engem méregetett.
-Senki nem mondta, hogy minden csodás lenne, lehet, hogy az idegeneknek Fantasya egy varázslatos, elbűvölő hely, de akik ott élnek tudják mi az igazság. Fantasyában az egyik legfontosabb dolog hiányzik, a szerelem.-válaszoltam. Már épp folytattam volna mikor Bella megszakította a mesélésem.
-Mit értesz az alatt, hogy nálatok nincs szerelem, és ha nincs akkor egyáltalán honnan tudod, hogy létezik?-tette fel a legfontosabb kérdést, és ezzel Rosalienak is választ adhatok.-Azt én egy szóval se mondtam, hogy nem ismerjük a fogalmat, csak már az érzés elvezett. Általában elrendezett házasságok kötődnek, pusztán érdekből történik minden, mindenki elfelejtette a jelentőségét az igaz érzelmeknek.-fejtettem ki bővebben magam, s gyorsan folytattam.
-Talán én sem hinnék benne, ha nem lennétek ti kettten.-mutattam az Edward és Bella párosra. Aztán oda sétáltam egy szekrényhez, ahol az említett páros fénmyképe díszelgett, meg a család többi tagja is ott volt. Két fényképen akadt meg a tekintetem, az egyik egy esküvői kép volt róluk, míg a másik szintén Belláékat ábrázolta egy kisfijúval a kezükben. Nagyon aranyosak voltak így együtt.
-Te honnan ismered a szüleimet?-kérdezte Ed meglepetten.-Személyesen nem ismerem egyikőjüket sem, de nagyon sokat figyeltem őket fentről.-kicsit megszeppentem, hisz most vallottam be , hogy kukkoló vagyok.
-Tudod a kukkolást már törvény bünteti!-mondta kuncogva Emett, mire Bella sokatmondó pillantással elhalgattatta.
-Kérlek folytasd!-szólt rám Edward.
-Rendben. Szóval én sokáig nem is tudtam arról, hogy a milyénken kívül, egy másik világ is létezhet, de aztán apám beavatott a titokba. Elvitt egy titkos terembe, aminek közepén egy kút állt és arra kért nézzek bele. Aztán megláttalak titeket egy csodálatos réten, sose láttam még olyan meghitt pillanatot. Ahogy a másik szemébe néztetek látni lehetett köztetek azt a mérhetetlen szerelmet, ugyan úgy mint itt is.-mutattam rá a kezemben lévő képekre.
-Elmesélték nekem a fontosabb dolgokat, s amit nem mondtak el annak utánajártam. Végül úgy döntöttem, hogy a legtöbbet akkor tudhatom meg, ha eljövök ide.
-És most itt vagyok!-fejeztem be történetem, legalábbis azt hittem.
Íme az említett képek!

3 megjegyzés:
Szió!
Én most találtam a blogodra, és nekem tetszik, télleg olyan meseszerű, kicsit Ariel feelingje van, de visszautal az Alkonyatra, ugyanakkor van benne jócskán Fantasy is, szval nekem bejön, könnyed, aranyos történet :)
Folytasd PLS!
Szia!Most találtam a blogodra,és nagyon tetszik!Jó,hogy ilyen fantasy-s az egész,nekem nagyon bejön.Remélem,folytatod,úgyhogy várom a kövi részt!
puszika:D
Nagyon köszönöm neketek, jól esik, hogy bíztattok! Ígérem nemsokára frisselek...ha minden jól alakul akkor holnap!!!
Megjegyzés küldése